A 11. Orchidea kiállítás megtekintése Klosterneuburgban

Egynapos buszos program

A klosterneuburgi Orchidea kiállítást nézd meg a kertlap.hu kertbarátaival! Idegenvezetéssel nem szolgálunk, de jó hangulattal, szakemberrel, akitől kérdezni lehet, bécsi séta lehetőséggel, házi pálinkával és pogácsával igen!

Tervezett program:

1. Indulás:
Találkozó március 19-én (az időpont még változhat!), szombat reggel 6:30-kor a Kongresszusi Központ parkolója előtt. Lehetőség van az autópálya melletti benzinkutaknál csatlakozni hozzánk. Erre az igényt jelentkezéskor írják meg!
Utazás Bécsbe egy rövid pihenővel.

2. Érkezés Klosterneuburgba 10-11 óra körül.

Klosterneuburg Bécs környékének legszebb, műemlékekben leggazdagabb települése. A kolostort III. Babenberg Lipót őrgróf alapította, akit szentté is avattak. A XIII. századból maradt ránk a kerengő és a gótikus nagyterem. A barokk apátsági épületet 1730-1842-ig építették. Forrás: hetedhetorszag.hu

3. Az orchidea kiállítás meglátogatása

2017-ben 11. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Orchidea kiállítást a klosterneuburg-i apátságban. A kiállítás kétévente kerül megrendezésre. Ennek a különleges növénynek, amely eredetileg az őserdők buja növényzete volt, kb. 130.000 fajtáját ismerik a világon. Most 1.200 m²-en, mesterségesen kialakított őserdei környezetben, különleges szín és formavilág keretében csodálhatjuk meg a különleges növény több száz fajtát. Forrás: hetedhetorszag.hu

A 2017. évi kiállítással kapcsolatos információk később lesznek elérhetők.

4. A kolostorkert megtekintése

A kolostorkert nagy része nyitva van a látogatók előtt, amely leginkább angolkertre hasonlít, de van benne egy önálló egységet képező barokk kert és egy klasszicista stílusú üvegház is, ahol rengeteg mediterrán növényritkaság él. Dr. Fekete Szabolcs szakemberünk segít eligazodni a növényszépségek között. Információk német nyelven: Gärten des Stiftes Klosterneuburg

Ezzel az általunk szervezett program véget ér!

14 órakor indulunk tovább közösen busszal Bécsbe, ahol szabad program keretében lehet nézelődni.

Indulás vissza Budapestre még aznap este, 17 órakor, érkezés Budapestre kb. 21 órakor. Ha lekési az visszaindulást, akkor meg kell oldania a hazajutást. De ilyen még sosem fordult elő!

Részvételi díj: 9.000 Ft/fő (útiköltség, szakember vezetése a kertben). Az összeget számla ellenében kérjük átutalni a Farmart Kft. részére a 11709002-20599461 számlaszámra.

A kiállítási belépőket a helyszínen kell befizetni. A kiállítási részvételi díja 8.50 EURO 15 fő fölött, csak az orchidea kiállításra szól. Az összeg a 2015-ös kiállításra vontakozik, ezért az ár változhat; Nincs benne az útiköltség árába.

Jelentkezés névvel, telefonszámmal, számlázási címmel a info@kertlap.hu címre küldött email-lel lehet. A jelentkezést csak a részvételi díj átutalásával tekintjük véglegesnek! Miután a busz befogadóképessége véges, a helyfoglalás az részvételi díj utalásának függvényében történik.

1. Először jelentkezik, és nem utal semmit!
2. Megerősítő információt kap az árat és a férőhelyet illetően.
3. Ön átutalja a fejenkénti 9.000 Ft.- részvételi díjat, ezzel lefoglaljuk a helyet (helyeket) a buszban.
4. Az utalásról számlát kap email-ben.
5. Az indulás előtt néhány nappal részletes információkat küldünk.

Szabad helyek száma: 49.

The post Orchidea kiállítás Klosterneuburgban appeared first on Kert Lap.

Dr. Komiszár Lajos – 

A páfrányokról úgy tudjuk, hogy hűvös, párás patakpartok mutatós aljnövénye, legalábbis, ami az erdei pajzsikát illeti.  A rendszertanilag tőle teljesen különálló szobapáfrányok sikerrel nevelhetők otthon, a lakás hűvösebb, de világos ablakaiban, az erdei pajzsika azonban csak eredeti élőhelyén marad meg. Ne a patak partjáról gyűjts páfrányt, úgysem marad meg!

Korsópáfrányok Nephrolepis spp

A páfrányok spórákkal szaporodnak, nincs virágjuk és termésük.
A spórák a levelek fonákán lévő spóratartókban találhatók

A korsópáfrányok nemzetségéhez, sok, szemet gyönyörködtető trópusi páfrány tartozik, amelyek Afrika, Amerika, Malajzia és Nyugati-India erdeiben élnek. Vannak közöttük fán élő epifiták is. A szárnyasan összetett levelű, szobapáfrány többféle változata ismer. Sokuk virágcsokrok levéldíszéül szolgál. A többszörösen szárnyalt, sima vagy hullámos szélű, sűrű állású, zöld levelű, fodros-bodros változatok rendkívül igényesek, érzékenyek, elsősorban a levélrothadásra. Emiatt ezek inkább már csak növényvitrinbe valók. Kedvező körülmények között tőből kiinduló nagyszámú, vékony, drótszerű ostorindát fejleszthetnek.

Minél idősebb, annál hosszabbra nyúlnak hajtásai. Árnyékos, védett helyet, nedves talajt igényel

A szobapáfrány tartása, gondozása

A szobapáfrányok sikerrel tartható, ha sohasem túl meleg és túl száraz körülöttük a levegõ. A 18 °C hõmérsékletet még jól tûrik. Mérsékeltebb öntözés mellett 15 fokkal is beérik. Fényigényük közepes, kedvelik a világos, de tavasztól õszig közvetlen napsütéstõl védett helyet. Sötétben túlságosan megnyúlnak, elveszítik szépségüket, lehullatják leveleiket. Ilyenkor le is gyengülnek és kártevõk lephetik el õket.

Egyik páfrányféleség sem tûri a kiszáradást. Emiatt a levelek megsárgulnak és le is hullnak. A vízben állás viszont a gyökerek épségét veszélyezteti. Bevált a tiszta tõzegben, esetleg más közegben és kettõs edény párban történõ tápoldatos nevelésük. Kiegyenlített tápanyag igényüket kielégíthetjük 10-10-10 összetételű folyékony táppal. Naponta permetezhetjük.

Egyébként általában nem igényesek és nem is érzékenyek. Alkalmazkodó-képességüknek köszönhetõen méréskelten meleg, keleti vagy északi fekvésû szobarészben is nevelhetõk. Télen az ablakhoz közel vagy az ablakban teleltethetõk, nyáron a szobába helyezendõk. Az erõs napfényt azonban nem tûrik és szabad levegõn sem érzik jól magukat, még nyáron sem. Társíthatók közös tartóedényekben mindazokkal a levelükkel és virágjukkal díszítõ növényekkel, amelyek hozzájuk illõek és hasonló igényûek. Kivájt taplógomba, fatörzs- darab is lehet a tartójuk. Ha cserepet választunk számukra, inkább lapos legyen, mint mély, ami csökkenti túlöntözésük veszélyét.

Tartása könnyű. Talaját tartsuk nedvesen, minél melegebb van illetve minél több fény éri, annál gyakoribb permetezést kíván.

A szobapáfrány szaporítása

Az indán fejlõdõ fióknövények laza, tõzeges földdel töltött cserépbe vezetve meggyökeresedhetnek. Kifejlõdés után az anyanövényrõl levághatóan önálló növényként nevelhetõk tovább.

Ha valóban jól érzi magát nagyon elterebélyesedhet. Így a növény bár mutatós, de talaját hamar feléli, és könnyen befülledve rothadásos betegségek üthetik fel a fejüket. Ezért ne sajnáljuk éles késsel a tövet ketté- vagy akár többfelé vágni. Ne féljünk a gyökereket kissé megnyírni, majd az átültetés után magától regenerálódik a növény. Egyúttal távolítsuk el az elszáradt indákat is. Ültetésükhöz sok tõzeget tartalmazó földkeverék vagy a Florasca A típusföld ajánlható. Csak megbízható eredetű kertészeti földet használjunk.

Nephrolepis ‘Boston’

The post Trópusi szobapáfrányok appeared first on Kert Lap.

Ősszel, télen igazán mutatós a fűtetlen verandán tartott csipkés csúcsvirág. Ha megfelelően gondozod egészen a virágzásig megőrzi ragyogó piros bogyóit!

Ismerd meg a csipkés csúcsvirágot!

A szerecsenpuszpáng-félék (Myrsinaceae) családjába tartozó Asterid nemzetség mintegy 500 fajt számlál. Többsége dísznövény illetve gyógyhatásairól ismert.

Az örökzöld bokor, a csipkés csúcsvirág (Ardisia crenata) Dél- és Nyugat-Ázsia alacsony hegyeinek árnyas erdeiben él. Magassága maximum 2 méter. A szabadban sűrű bozótot alkot. Viaszos, sötétzöld, hosszúkás (20 cm) levelei sötétzöldek. Fehér virágai a paprika virágaira emlékeztetnek. A virágfürtök a lombszint alatt bókolnak. Csonthéja termése 5-8 mm átmérőjű, vörös, ritkábban fehér bogyó. Ausztrália esőerdeiben, és az Egyesült Államok délkeleti erdeiben invazív, gyomosít. Érdekes módon, éppen az önvető kertészeti fajták kivadulása okozza a legtöbb problémát. (iucngisd.org)

A csipkés csúcsvirág gyógyhatásai

Az ázsiai népgyógyászt régóta használja. A benne található hatóanyagok az ardisiacrispin (sokgyűrűs szerves vegyület, arabinopiranozid származék, szaponin száramzék) és egyéb szaponinok. A tradicionális kínai gyógyászat használja a gyökerét. Hatása: fájdalomcsillapító, vértisztító, lázcsillapító, méregtelenítő, vízhajtó. Használják torokfájás, fogfájás, menstruációs rendellenességek ellen, az emésztőrendszer fertőtlenítésére, keringés serkentőként. Thaiföldön az összetört levelek nedvét külsőleg korpásodás ellen, belsőleg pedig köhögés, légúti fertőzések, hasmenés, láz, menstruációs zavarok ellen alkalmazzák. Kutatók kimutatták antibakteriális és a kapilláris összehúzó, valamin rákos sejtek szaporodását gátló hatását. (T.K.Lim: Edible and nonedible medicinal plants, Vol. 4. Fruits, Spirnegr, 2011.)

A csipkés csúcsvirág gondozása

Másutt kedvelt szobanövény. Megfelelő gondozás esetén a fényes bogyók egészen a következő virágzásig a növényen maradnak. Nyáron félárnyékos, árnyékos helyen, akár a fák alatt nyaraltatható. Arra figyelni kell, hogy a huzatos, szeles helyeket nem szereti. Tavaszi virágzása előtt visszametszve megtartja kompakt formáját. Télen világos, hűvös helyen tartsd, de az öntözéséről ne feledkezz meg. Csak akkor öntözd, ha a talaj felső néhány cm-es rétege kiszáradt. Minél hűvösebb helyen telel, annál kevesebb vizet igényel. Bogyóit meleg és száraz környezetben elveszti. Tavasszal egészen a virágzásig sok vizet kíván. Páraigénye is ilyenkor a legmagasabb. Jót tesz neki, ha kaviccsal borított tálcára helyezed, amelyre vizet öntesz, hogy növeld környezete páratartalmát. Mindezek ellenére a jó állapotú növény elviseli a szárazságot is. Magról tavasszal vethető. Lemetszett oldalhajtásról dugványozhatod. 6-8 hét alatt begyökeresedik.

The post Varázsolj vidám hangulatot csúcsvirággal appeared first on Kertlap magazin.

A végzetcserjék között sok kedvelt dísznövény fordul elő. Nálunk a leggyakrabban a Thomson végzetcserjével találkozhatsz. Bővítsd te is a szobanövény repertoárod végzetcserjével, de ne feledd, hogy páraigényes, és teleltetni kell!

A végzetcserje ebbe a nemzetségbe tartozik

Az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családba tartozó végzetcserje (Clerodendrum) nemzetségbe hozzávetőleg 500 trópusi, szubtrópusi faj tartozik. Félcserjék, cserjék, lágyszárú fajok is találhatók közöttük.  Sok fajt a népi orvoslás gyógynövényként használ. Sokuk kedvelt dísznövény, nálunk a Thomson végzetcserje (C. thomsoniae) legismertebb.

Ismerd meg a Thomson végzetcserjét

A Thomson végzetcserje,  vagy felfutó végzetfa 3, de eredeti élőhelyén akár 5 méterre is megnövő futónövény. Fajneve William Cooper Thomson (1829-1878) misszionáriusnak állít emléket, aki Nigériában végzett jószolgálati munkát. 1854-1861 között a Calcuttai botanikus kert igazgatója volt. Ő írta le először ezt a fajt.

A Thomson végzetcserje hazája Nyugat-Afrika (Szenegál, Nigéria, Kamerun, Kongó). Erőteljes, fásodó szárú futónövény, tojásdad, mélyen erezett, fényesen sötétzöld levelekkel. Zöld hajtásai csavarodva kapaszkodnak, míg az idősebb részek elfásodnak. Bogernyőben álló virágainak 5 tagú vörös sziromlevelét 4 tagú fehér csészelevél veszi körül. A porzók szintén fehérek. Megtermékenyülés után a csészelevelek lassan lila színt öltenek. Ez alatt érni kezd csonthéj termése, amelyet narancsvörös bogyó rejt. A fekete magvak terjesztésében a madarak is részt vesznek.

Szárított, porított virágait az afrikai népgyógyászat külsőleg sebek gyógyítására, gyulladáscsökkentésre használja. A levélkivonattal korpás, zsíros fejbőrt kezelnek. Fő hatóanyagai terpének, flavonoidok, cianogén glikozidok. (Sharmita Gupta: Ethnomedicinal aspects of the genus Clerodendrum: a case study Sonal; International Journal of Research (IJR) e-ISSN: 2348-6848, p- ISSN: 2348-795X Volume 2, Issue 4, April 2015)

A trópusi, szubtrópusi területeken sokfelé termesztik. Könnyen kivadul. Ausztráliában gyomként tartják számon. (Invasive Species Compendium – cabi.org)

Kétszínű virágainak köszönhetően dísznövényként tartják. A Thomson végzetcserje a 19. század közepén nagy népszerűségnek örvendett, majd egy időre feledésbe merült. Ki gondolná, hogy manapság több helyen invazív növényként tartják számon. A trópusi, szubtrópusi területeken sokfelé termesztik, sok kertben megtalálható, ahol kerti dísznövényként falra, kerítésre futtatják. Nálunk növekedésgátlókkal kezelt, bokros formái szobanövényként kapható.

Így gondozd a végzetcserjét

Jó vízgazdálkodású laza talajba való (Florasca B). Napos, félárnyékos helyet kíván. Páraigényes. Támasztékra futtasd vagy neveld függőkosárban. Teletetetést igényel. A téli nyugalmi időben a levelek lehullanak. Ilyenkor nappal 18, éjszaka 10 fok körüli hőmérséklet az ideális számára. Télen igen mérsékelten öntözd. Tél végén, még az új hajtások megjelenése előtt vágd vissza. Távolítsd el az idős, túlburjánzott hajtásokat. A virágrügyek az azévi hajtáson fejlődnek. metszést követően vidd meleg, világos helyre. Nyáron félárnyékos helyet, mérsékelt öntözést igényel. Páraigényét gyakori permetezéssel elégítheted ki. Arra vigyázz, hogy éjszakára ne maradjon vízcsepp a leveleken. A virágokat azonban nem szabad permetezni, mert az foltosodást okoz. Virágzása áprilistól augusztusig is eltarthat. Legsikeresebben májusban, hajtásdugványokkal szaporíthatod.

The post Bővítsd a szobanövény repertoárod végzetcserjével appeared first on Kertlap magazin.

NOVEMBER 10-13-IG (4 NAP!)

Különleges kiállítás az ez évi, hiszen idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Magyar Orchidea Társaság, a közösség, amely hazánkban terjeszti az orchideák termesztésének kultúráját és megannyi varázslatos kiállítás keretében mutatta be ezeket a lenyűgöző növényeket a magyar közönség számára.

A társaság 1979-ben alakult, ugyanebben az évben meg is nyílt az első orchidea kiállítás, amely először tárta az érdeklődők szeme elé a hazai orchidea-gyűjtők büszkeségeit.

A magyar közönség pedig készen állt a varázslatos növénycsoport fogadására. A második kiállításra már az Állatkert Pálmaházában került sor, 1980-ban. Ezt több mint húszezer látogató tekintette meg – és ezzel el is indult a magyarországi „orchidea forradalom”.

Elkezdődött a tudományos kutatás, a hazai orchideafajok élőhelyeinek feltérképezése, és az ELTE Füvészkertben megkezdődött az orchidea magok steril csíráztatása laboratóriumi körülmények között.

Az éves kiállítások pedig – az egyre több hobbigyűjtő és a színes hazai orchidea-színtérnek köszönhetően – egyre gazdagabb növényanyagot mutattak be, 2000-től kezdődően már a Vajdahunyadvárban, évente kétszer.

A Magyar Orchidea Társaság idén ősszel ismét a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyönyörű épületegyüttesében, a városligeti Vajdahunyadvárban rendezi meg színpompás orchidea- és bromélia kiállítását, amelyen idén is büszkén mutatja be a Phalaenopsisok, Cymbidiumok, Oncidiumok, Dendrobiumok és számos más orchideanemzetség színes kavalkádját.

A kiállítás nemzetközi vendégei a Német- és a Lengyel Orchidea Társaság tagjai lesznek – akik gyűjteményeik büszkeségeivel érkeznek a városligeti seregszemlére.

Ez alkalommal a kiállítás időtartama is egy nappal hosszabb lesz, november 10-től 13-ig (csütörtöktől vasárnap estig) várja az érdeklődőket az Orchidea- és Bromélia Kiállítás a Vajdahunyadvárban.

A kiállítás mellett természetesen ezúttal is lesz vásár. A Múzeum földszintjén sok hazai és külföldi orchidea- és szobanövény kertészet várja azokat, akik becsempésznének otthonukba egy cserépnyi Tajvant, Hollandiát vagy Olaszországot – egy tő orchidea formájában.

A kiállítás időpontja: 2016. november 10-13.

Nyitva tartás: minden nap 10-től 18 óráig

Jegyek elővételben is kaphatók a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár pénztáránál.

Bővebb információért keresse fel honlapunkat:

www.orchideatarsasag.hu

www.orchideakiallitas.hu

The post Jubileumi orchidea kiállítás a Vajdahunyadvárban appeared first on Kertlap magazin.

A rencefélék családjába tartozó hízóka nemzetség növényei a legkevésbé viselik a rovarfogó növények jellegzetes jegyeit. Nem rendelkeznek olyan speciális rovarfogó készülékekkel, mint az evolúciós tekintetben fejlettebb fajok, mégis rovarfogók a javából. Neked is lehet!

A rencefélék (Lentibulariaceae)  családjába tartozó hízóka (Pinguicula) nemzetség fajainak többsége kis, földfelszínhez simul, pozsgás levélrozettával rendelkezik. A kövér, húsos levelek után nevezte Linné Pinguicula nemzetségnek az ide tartozó növényeket. („pinguis”= kövér, húso) A levélrozetta közepéből hajtanak ki a virágszárak, végükön egy-egy mutatós, Felső és alsó ajakra tagolódó, kék virág fejlődik. Hagyma alakú rügyben telel át.

Hogy lehet a tüneményes megjelenésű hízóka ragadozó?

Erre csak akkor lehet válaszolni, ha a leveleket közelebbről szemügyre vesszük. A mirigyes levélfelszínen százával hemzseghetnek az apró ízeltlábúak. Jobban mondva csak hemzsegnének, de fogva tartja őket a levelek mirigyváladéka, és lassan megemésztődnek. A levelek időről időre enyhe gombaszagot árasztanak. Feltehetően ez az illat csalogatja oda a rovarokat.

A leveleken kétféle típusú váladéktartó mirigy található. Az egyik nyeles, a mások ülő. A nyeles mirigyek ingerlés (érintés) hatására emésztőenzimeket is tartalmazó, ragacsos anyagot bocsátanak ki, így ejtik fogságba, és fojtják meg a prédát. Az inger hatására a fiatal levelek levélszéle be is pöndörödik, hogy a fogva tartás még biztosabb legyen. A nagy felületen történő érintkezés meggyorsítja az emésztés folyamatát. Az ülő mirigyek csak emésztőenzimeket bocsátanak ki. Ezek végzik el az emésztés javát. Amikor kibocsátották emésztőnedveket, a váladéktermelő sejtek nem működnek tovább. Ezek a sejtek nem csak megemésztik, hanem fel is veszik a megemésztett táplálékot. Ezzel a módszerrel akár 1 cm-es legyeket, sőt lószúnyogokat is elejtenek. Egy levél felületén kb. 40 000 darab mirigy van. A mirigyek sűrűsége nem egyforma az egész levélfelületen, a levél közepétől a széle felé haladva egyre sűrűbben helyezkednek el. A hízókák érdekessége, hogy miután gyökereikkel a talajból is képesek tápanyagot felvenni, valamint hasznosítják a levegő széndioxidját, rovarfogás nélkül is életben maradnak.

Forrás: www.carnivorousplants.org;

A mocsári hízóka

A 10-15 cm magas lápi (mocsári) hízóka (P. vulgaris) Magyarországon is honos szigorúan védett rovaremésztő növény. Ahogy neve is mutatja lápokban, mocsarakban érzi jól magát. Csak oxigéndús víz (szivárgó víz, forrásvíz) tartja életben. Pusztulóban van, mert napfényes élőhelyei megsemmisülnek. Elszórtan még találkozhatunk vele Sopron, Bozsok, Hegykő és Zalaszentmihály környékén. Gyűjtése tilos!

A hízóka nemzetségnek számos egyéb faja ismeretes

Egyikük a havasi hízóka (P. alpina), amelynek pártája sárgásfehér, az alsó ajkán két szőrös sárga folttal. A 60-as években, jégkori reliktum fajként még nálunk is előfordult.

Forrás: előadás: Természetvédelmi alapozó ismeretek – Nyugat-magyarországi Egyetem

Gyüjtők, hobbi növénykedvelők leggyakrabban az alábbi fajokat tartják:
P. mexicana, mexikói hízóka;
P. longifolia, hosszúlevelű hízóka;
P. grandiflora, nagyvirágú hízóka

Így gondozd a hízókát

Laza, jó vízgazdálkodású, rostos szerkezetű talajba való. Legmegfelelőbb számára a rostos tőzeg, mészporos perlit keveréke. Sekélyen gyökerezik, sokszor lávakövön is tartják. Fényigényes, de a közvetlen nap helyett szobai körülmények között világos helyen tartása javasolt. Vízigényes. Ajánlott lágy vízzel öntözni. Télen visszahúzódik, nyugalmi állapotba kerül. Tél végén az elhalt részeket levághatod, és magad is el fog csodálkozni, hogy mennyire milyen szépen megújul. Legsikeresebben floráriumban tartható.

The post Hogy lehet a tüneményes megjelenésű hízóka ragadozó? appeared first on Kertlap magazin.

A csodagumó virágzásakor rothadó húsra emlékeztető bűzt áraszt, mégis népszerű a kontyvirág tartók körében, miután egzotikus megjelenése ellenére tartása és szaporítása is egyszerűbb a többi kontyvirágféléhez képest.

A nálunk dísznövényként kapható csodagumó stabil populációkat alkot Afrika- és Ázsia szerte. Örökzöld erdőkben, folyóparti erdőségekben, nedves szavannákon, árnyékos, lápos területeken honos.

A csodagumó (Sauromatum venosum) a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Olyan ismert szobanövények tartoznak ide, mint a filodendronok ( Philodendron sp.), a könnyező pálma (Monstera sp.) fajok, vagy a rákvirág (Aglaonema sp.). De a nálunk honos, gyógyhatású (ma már fogyasztásra nem ajánlott) foltos kontyvirág (Arum maculatum) és az orvosi kálmos (Acorus calamus) is ide tartozik.

A Sauromatum nemzetségre jellemző a tenyeresen tagolt, ernyőszerű levél, a torzsavirágzat, amelyen megtalálható a virágzati buroklevél, az ún. szpáta (spatha), a virágzat palack alakú meddő alsó része illatanyagokat termelő szervként működik, és jelentős mennyiségű keményítőt is raktároz.

A csodagumó egyik jellemzője, hogy virágzatát a lombozat kifejlődése előtt hozza. Másik jellemzője, hogy szezonálisan visszahúzódik,  és nyugalmi állapotba kerül. Föld alatti gumója raktározzak életerejét, tartalék tápanyagait, legfőképpen keményítőt.

Forrás: florawww.eeb.uconn.edu

Tavasszal, még mielőtt gyökereket fejlesztene a szunnyadásából magához térő gumó, a sárgás-barna virágzati buroklevél a földfelszíne fölött fejlődésnek indul , növekedni kezd. Felfedi belső felének sárgás alapon bordó pöttyös részét, felfelé lándzsássá szélesedik, egyre hosszabbra növekszik, majd visszahajlik, megcsavarodik. Hossza meghaladhatja az 50-60 cm-t is. Ez idő alatt kifejlődik maga az elhúsosodott tengelyű füzérvirágzat. Az egyes virágok egyneműek. A lepeltáj hiányzik. A porzós virágok a torzsa felső részén, a termős virágok az alsó részen tömörülnek Az alsó körkörös termős zónát egy hosszabb steril zóna követi. A porzók szabadon állnak (ülnek). De nem csak virága izgalmas, egzotikus. Elvirágzás után fejlődésnek indulnak a gumó felső részéből gyökerek, és megjelennek a levelek. A tenyeresen tagolt levélzet és a pöttyözött levélnyél fokozzák a növény díszértéket. Piros-bordó bogyótermést érlel. Az egy csomóban fejlődő bogyók együttese méretes szederhez hasonlít. A bogyók egy, ritkábban két magot tartalmaznak.

A csodagumó virágzatfejlődésének stádiumai Forrás: cjzonneveld.com

Hollósy Ferenc a természet Világa (128. évf. 10. sz. / 1997) folyóiratban megjelent cikkében írja: Jean-Baptiste de Lamarck francia természettudós 1778-ban elsőként számolt be arról a jelenségről, hogy a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó Arum fajok virágzásuk idején felmelegszenek. A csodagumó virágzati tengelyének felső része melegszik fel. Ez a rész   nem visel virágokat, a megporzást végző döglegyek csalogatására szolgál, és a hő hatására felszabaduló penetráns bűzt árasztó bőrszövet borítja. A buroklevél színe és szaga mind egy célt szolgál, oda kell vonzania a megporzást végző legyeket. Végül jön egy újabb trükk. A rovarokat a hő hatására felnyíló buroklevél beengedi. Míg ezek az édes nedvek után kutatnak, a hűlés hatására a buroklevél záródik, és a bent mászkáló rovarokat elvégzik a beporzást. Legközelebb kb. 12 óra múlva szabadulnak, amikor a virágzat újból felmelegszik. Utolsó  attrakcióként a virágzat fény hatására gyors fényirányában történő fototropikus mozgást végez, ezzel is besegít a rovaroknak, hogy azok mielőbb a virágra találjanak.

Szobanövénynek tartják, de többen sikeresen nevelik a kertben is. Azonban kint teleltetése kockázatos, ezért gumóját a levelek elhervadását követően, még a fagyok előtt fel kell szedni. Téli nyugalmi idején tárolhatod nedves homokban, fűrészporban vagy tőzegben. Ha aggódsz a gombafertőzések miatt, csak egyszerűen most meg a gumót alaposan, szárítsd meg és tekerd újságpapírba. Érdekessége, hogy a gumók talaj és víz nélkül elkezdenek virágot hajtani. Ha csodát akarsz látni, hajtatáshoz vidd december közepén meleg, világos helyre a csupasz gumót. Pár hét múlva hajtani kezd. Másfél-két méteres virágot nevel, a hagyma méretétől függően. Virágzik cserép, föld nélkül! Azonban, ha életben akarod tartani, elvirágzás után rögtön tápanyagban gazdag talajba kell ültetni. Gondozása során két említésre méltó ellensége az alacsony páratartalom, és a takácsatkák. A sarjgumók tavasszal elültetve 3 év múlva hoznak virágot. A körülötte kialakult zűrös rendszertani besorolás miatt gumóját gyakran árusítják Arum cornutum néven. Ami egyébként a Dracunculus vulgaris helytelen (!) megnevezése. Ez azonban egy teljesen más növény, a magyar neve sárkánykontyvirág. Tavasszal elvetheted a növény magját is.

Forrás: www.aroid.org; kew.org; bencandlin.co.uk

The post Ne felejtsd el teleltetni a csodagumót appeared first on Kertlap magazin.

Ismerj meg egy karácsonykor virágzó és egy időben nem szamóca ízű gyümölcsével is megörvendeztető örökzöldet! A fiatal növényeket dézsában tarthatod, később akár ki is ültetheted, de ekkor termésre ne számíts.

Ismerd meg a szamócafát!

Az erikafélék (Ericaceae) családjába tartozó, Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, és a mediterrán régióban honos szamócafa (Arbutus sp.) nemzetség mintegy 11 fajt számlál.

A nyugati szamócafa (Arbutus unedo) Nyugat-Európában, a mediterrán medencében, Nyugat-Franciaországban és Írországban honos. Akár 9 méterre is megnövő, 8 méter széles, bőrnemű, babérhoz hasonló levelű örökzöld cserje. November-december hónapokban gyönyörködhetsz mutatós fehér virágaiban. Mivel a termésérés mintegy 5-12 hónapig tart, sokszor egyszerre van jelen a növény az érő termés és a virág is. Fehér, tömött bugában álló virágai az erikafélékre jellemzően harang alakúak. 15 – 20 mm átmérőjű bogyó termése ehető. Miután a pirosra ért termések messziről szemlélve szamócára emlékeztetnek, ezért kapta a növény a szamócafa nevet. Ez azonban ne tévesszen meg az ízét illetően. Azt mondják a termés bár édes, de ízetlen. Azonban kissé túléretten fogyasztva, amikor a gyümölcs már lehullik, illetve amikor a gyümölcs színe piros, és a gyümölcshéj már megpuhul, sokan kellemes, trópusi aromájú gyümölcsnek tartják. Íze leginkább a fügére emlékeztet.

A gyümölcs gazdag polifenolokban, C- és E vitaminban, karotinoidokban.  A népgyógyászat a nyers gyümölcsöt antiszeptikus, vízhajtó és hashajtó hatásáért használja. A legfrissebb tudományos eredmények alapján diabétesz és magas vérnyomás elleni terápiás alkalmazása is számításba jöhet. ( Forrás: Hum Exp Toxicol. 2010 Oct;29(10):865-71. doi: 10.1177/0960327110362704. Epub 2010 Feb 12.)

Több 2-3 méteres fajtája is forgalomban van. Nehézségek nélkül, könnyen tartható. Legjobban tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajban fejlődik. Napra vagy félárnyékba való. A nemzetség legtöbb faja mészmentes talajt kíván, de ez a faj mésztűrő! Ami persze nem zárja ki, hogy a savanyú talajt kedveli. Szárazságtűrő, elviseli az agyagos talajt is. Fiatal korában óvni kell a huzattól. Jól tűri a szennyezett levegőt. -16°C-ig fagytűrő. AZ első évben azonban nem árt a téli védelem. Nálunk sikeresen dézsás növényként tartható. Tavasztól őszig a kertben, télen pedig a fűtetlen, világos verandán tartsd. Idősebb korában viszont akár ki is ültetheted. Szoliternek is ültethető, fás terület szegélyeként is jól mutat. Viszont, ha azt akarod, hogy gyümölcsöt is teremjen, inkább dézsás növényként neveld.

Magról jól szaporítható. Üvegházban, verandán tartva, a komposzt felszínére kell vetni a teljesen beérett termés magvait. A komposztot tartsd folyamatosan nedvesen. Csírázásra tavasszal számíthatsz. A lassan fejlődő magoncokat jól levegőzött, világos, de nem tűző napnak kitett helyen kell nevelni. Amikor a magoncok kb. 30 cm magasak, jó, ha már állandó helyükre kerülnek. De szaporítható 15-20 cm-es fás dugványról vagy bujtással is. A dugványokat novemberben, decemberben szedd, ültesd talpmeleg hidegágyba. A gyökeresedés folyamata lassú, és az eredmény kétséges. A gyökerezést gyökereztető porral segítheted. A bujtás gyökerezése két évig is eltart.

A díszfajták kisebb méretűek, igényesebbek. A ’Compacta’ például mindössze két méteres kompakt megjelenésű cserje. Virágai először fehérek, idővel rózsaszínesednek. Félárnyékba való. A 60-80 cm magas ’Rubra’ virágai valamivel hamarabb nyílnak. Napos helyre való.

Forrás: www.pfaf.org

Szamócafa termése a konyhában

Dzsem és kompót, egyes mediterrán vidékeken bor is készül belőle (házi használatra). Süteményben, joghurtban is remek, valamint a reggeli gabonafélékhez keverve is fogyasztható. Antocianin és karotin tartalma miatt ételszínezékként is számításba jön. (Forrás: http://forestry.oxfordjournals.org)

Szamócafa dzsem

Hozzávalók: 1 kg érett gyümölcs; 1 citrom leve; 20 dkg porcukor.

A begyűjtött érett gyümölcsöket mélyhűtve tudod tárolni. Dzsemfőzés céljából együtt használhatod a hűtött és frissen szedett gyümölcsöket. A jól megmosott gyümölcsöket nem kell meghámozni. A szárat azonban el kell dobni. A gyümölcsöket és a citromlét sűrűn kevergetve főzd egy órán keresztül. Majd a cukorral együtt főzd még három órát. A többi eljárást folytasd a lekvárfőzésnél ismert módon.

Forrás: yarrawonga.org

The post Decemberben is szedhetsz gyümölcsöt a szamócafáról! appeared first on Kertlap magazin.

Nem marcipánmezőn, hanem cserépben nő a nyalókavirág! Legalábbis nálunk. A nyalókavirág és édestestvére a vérvörös őrségvirág formája eredendően laza, szabályos kialakulású bokor. Mindkettő igényes szobanövény, amely az odafigyelést különleges virágokkal hálálják meg.

Ismerd meg a Pachystachys nemzetséget!

A medvekörömfélék (Acanthaceae) Karib szigeteken, Közép- és Dél-Amerikában honos Pachystachys nemzetség mind a 12 fajának végálló fürtben álló virágait nagy, csövé forrt, kétajkú sziromlevelei, kicsüngő porzószárai és a gyakran színes murvalevelei teszik különlegessé. Gyakran félcserjék, sokuk kúszónövény. A szubtrópusokon, ahol a hőmérséklet nem száll 10 fok alá, kerti dísznövények. Sok botanikuskertben is megtalálhatók. Azonban nálunk csak szobanövényként illetve dézsás növényként tarthatók. Üvegházban, télikertben remekül érzik magukat, ugyanis nedves, jó vízgazdálkodású, nedves, kissé savanyú talajba, párás környezetbe, teljes napfényre valók. Bár a félárnyékot is tűrik. Nyáron kint is tarthatod, de a perzselő napfénytől óvni kell őket. Hajtásdugvánnyal sikerrel szaporíthatod. Teleltesd 15 foknál nem hűvösebb, világos helyen, öntözd ritkábban őket.

Sárga nyalókavirág

A 2-3 méterre is megnövő sárga nyalókavirág (P. lutea)  Dézsában nevelve ennél jóval alacsonyabb. Peruban honos. Eredeti élőhelyén, optimális körülmények között egész évben virágzik, nálunk azonban a fő virágzási idő inkább nyárra esik. A sárga színű murvalevelek közül bújnak ki a fehér szirmú, kétajkú virágok. Ha nem akarod, hogy eldobálja virágbimbóit, sok napfényre, sok vízre, párás levegőre van szüksége. Ez az egyetlen faja a nemzetségnek, amely tűri a meszes talajt. Télen kissé visszavágva biztosíthatod kompakt megjelenését.

Vérvörös őrségvirág

Édestestvére a Nyugat Indiákon és Dél-Amerika északi részén honos vérvörös őrségvirág (P. coccinea) 2 méter magas cserje. Dézsában nevelve ennél jóval alacsonyabb. Az egymásra boruló murvalevelek zöldek. Ezekből törnek elő a virágok, amelyek csővé forrt vörös, idővel narancssárgára színeződő virágszirmuk kétajkú. Az alsó ajak lecsüngő három lebenyes. A felső ajak felálló. A porzók sárgák. Árnyékban virágzik!

The post Nem marcipánmezőn, hanem cserépben nő a nyalókavirág! appeared first on Kertlap magazin.