A fittónia vagy hálóslevél az Andok esőerdeinek szinte észrevétlenül megbúvó növénye, amely sötét szobában is megmarad, ha kellő nedvességet, és párát biztosítunk számára. Floráriumba különösen ajánlott.
A medveköröm félék (Acanthaceae) családban mintegy 346 nemzetség és 4300 faj található, zömmel a trópusokon. Több nemzetségében találhatók szobanövények vagy kerti dísznövények. Pl. Acanthus, Fittonia, Strobilanthes, Thunbergia.
A medveköröm félék családjába tartozó Fittonia kicsi nemzetség. Tagjainak őshazája Kolumbia, Ecuador, Peru és Észak-Brazília. Az Andok lejtőin élnek ezek az apró termetű, gyakran terülő, szőrrel borított, esőerdei aljnövények. A kertészek mutatós, fehér vagy rózsaszín erezetű leveleik miatt figyeltek fel rájuk. Apró virágaik fürtökben állnak. Két faj került egy időben Európába, egyikük Angliába, másikuk Belgiumba. Később kiderült, hogy a két faj megegyezik. Az előbbi fehér levélerezetű, 1860-ban került egy angliai kertészetbe, és már 1861-ben a Királyi Kertészeti Társaság kiállította. Adelaster albivensis néven került Belgiumba. Későbbi nevét két ír asszony, Elisabeth és Sarah Mary Fitton neve után kapta, akik a ‘Beszélgetések a botanikáról’ c. könyv szerzői (Conversations on Botany, London, 1817). A nemzetség 1865-ben kapta a Fittonia nevet, amelyet az 1970-es évek elején véglegesítettek. A Belgiumba került Fittonia verschaffeltii második neve, korábbi tudományos elnevezés, egy belga kertésznek állít emléket (Ambrose Colletto Alexandre Verschaffelt 1825-1886). 1979-ben Richard Kenneth Brummitt (1937-2013) angol botanikus javaslatára tették hivatalossá a Fittonia albivenis elnevezést.
A fittóniát leginkább szobanövényként tartják. Árnyékos helyre ki lehet vinni a szabadba, a cserepét esetleg be lehet süllyeszteni a talajba. A fittóniát dézsás növényként is tartják, illetve függőkosárban is nevelik. A 20-24 °C körüli hőmérséklet kedvező számára, 16 °C alatt elpusztul. Minél színesebb a növény levele, annál nagyobb a fényigénye. Tűző napon azonban megperzselődik. Vízigényes, de nem viseli a pangó vizet. A huzatos helyet nem szereti. Páraigényes örökzöld, ezért leveleit naponta vízzel kell permetezni. A pára fokozására terítsünk a cserép alatti tálkába kavicsréteget, amelyet félig vízzel felöntünk vízzel. Lapos cserépbe vagy mélyebb tálba is ültethető, amelyben gyökerei oldalirányba terjeszkedhetnek. Előszeretettel ültetik floráriumba, 7,5-15 cm magas zárt vagy nyitott üvegedénybe.
Magról és dugványról szaporíthatjuk. A dugványról való szaporítás az elterjedtebb. A virágzáskor megnyúló, hajtások gyakran eldobálják leveleiket. Ezeket a hajtásokat törjük ki megifjítás céljából. Ezek a hajtások mindjárt dugványozásra is alkalmasak. A hajtás helyezzük vízben, homokban, tőzegbe, vagy tőzeg-perlit keverékbe.
Fittónia díszértéke
A fittónia zöld-színes erezetű levelei miatt kedvelt. Az ‘Argyroneura’ levele világoszöld, erezete fehér. Kaphatóak miniatűr változatok is, pl. ‘Miniature Variegated’ (zöld-rózsaszín) és ‘Argyroneura minima’ (zöld-fehér), továbbá sötétzöld levelűek (pl. ‘Argyroneura Black Emerald’), vagy sötétzöld levelűek vörös erezettel (pl. ‘Rubrovenosa Pink’). Az apró, kompakt habitusú, extravagáns, fehér-sötétzöld levelű ’Kings Cross’ 2007 őszén került piacra. Mára az egyik legkedveltebb fittónia. A levélszél sötétzöld szegélyű. Sikerrel lehet nyáron a szabadban tartani. Igénytelen, különösebb szakértelmet nem kíván tartása.
Fittonai Dekorációs ötletek![FIttonia 'Tiger']( "FIttonia 'Tiger'")
A ‘Jolly 
Josan’, különleges alkalmakhoz illő dekoráció, a piros levélerek kiragyognak, a sárgás-zöld háttérből. A színhatást kiemeli, ha arnyozott ágakat közéjük tűzünk.
A fodros levelű ‘Tiger‘ élénvörös levélerekkel és középzöld levélalapszínnel szintén különleges hatású.
Egy zöld kerámiakaspó remek kontrasztot szolgál a vörös-zöld leveleihez.
Kombinálhatunk két fajtát, így az egyik fajta kiemeli a másik szépségét.
Fotó: kps-sales.com
Ha szerencsehozó négylevelű lóherét kaptunk ajándékként, nem árt, ha megismerkedünk vele közelebbről. Főleg, ha nem akarjuk, hogy a szerencsénk a lóherével együtt a szemétben végezze!
A növények elhelyezése örök feladata a növénykedvelőknek. A fantáziánkat ötvözzük a praktikummal. Tegyünk növényeket fürdőszobánkat is.
Márpedig dinnyefa nem létezik, csak Vacskamati fejében. (Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő) Vagy mégis?
Magról szaporítható, amely a vetőmag boltokban is beszerezhető. Ha a teljesen érett papaja gyümölcsöt vágjuk ketté, felhasználhatjuk a magvakat csíráztatásra. Csíráztatáshoz válasszuk ki a legsötétebbeket, amelyek 3-5 hét alatt kicsíráznak. Ha a magokat most szedjük ki a gyümölcsből, szárítsuk meg papíron. Vetésével azonban várjunk március elejéig. Vetés előtt áztassuk néhány órán át kézmeleg vízben. A magvak külső burkát távolítsuk el. Homokos talajban, 25 fok körüli hőmérsékleten 3-4 hét alatt kicsirázik. A földet csíramentesítsük, mert a magvak kényesek a gombafertőzésre. Gyökerei sérülékenyek, ezért, vigyázni kell az átültetésnél. Ajánlott a kikelt magoncokat “palántadőlés” ellen permetezni. A vetőedényt tartsuk meleg, párás helyen.
Ez a melegkedvelő trópusi növény mindenkinek az otthonát ragyogóvá varázsolja a nyári hónapokban. A krosszandra a mi éghajlatunkon, dézsás, cserepes növényként tartható. Gondozása egyszerű. A trópusi indiában a hagyományos népgyógyászat egyik kedvelt növénye. A virágpiacokon díszítésre szánt virágait árulják.
Az alapfajt az indiai népgyógyászat régóta használja. Különösen sebgyógyító, fájdalomcsökkentő, gyulladáscsökkentő és baktériumölő hatása jelentős, mindezeket levél- és virágkivonatokkal végzett tudományos kutatások is alátámasztják. A kutatók a szintetikus antibiotikumok kiváltására javasolják. Hatóanyagai: flavonoidok, szaponinok, terpenoidok, szívglikozidok redukált cukrok.
Ma már nálunk is egyre divatosabb szobanövény, amely minden nagyobb kertészeti árudában megtalálható. Világos helyen tartsuk, de ne tűző napon. Ültessük jó minőségű, trópusi növényeknek való, A típusú virágföldbe. Talaját mindig tartsuk nedvesen, sose hagyjuk kiszáradni, de ne is iszapojuk szét. Miután a párás környezetet szereti, leveleit vízzel permetezzük. Nyáron is elég havonta tápoldatozni komplex virágtáppal. Atkák, üvegházi molylepkék megtámadhatják, de nem igazán érzékeny a kártevőkre. Kompakt megjelenésűvé nevelhetjük, ha a hajtásait visszacsípjük időnként. Főleg tavasszal védekezzünk így a felnyurgulás ellen. Az elnyílt virágok eltávolításával további, bőséges virágzásra ösztönözhetjük a növényt.
A vitorlavirág régóta kedvenc szobanövény, de csak pár éve mutatták ki, hogy kiemelkedő a légtisztító hatása. Ha tehetjük ne is egy, hanem több példányt szerezzünk be, tartsuk őket együtt, mert így szépségük, légtisztító hatásuk még inkább érvényesül. A mutatós virágok megjelenése már csak hab a tortán.
A vitorlavirág nagy termetű konténernövény. Sötétzöld, erezett levelei akkor is mutatóssá teszik, amikor nem virágzik. Miután mutatós, kiváló belső dekoráció. A vitorlavirág levélzete tetszetős, a széles, elliptikus, erőteljes erezetű levelek fényes sötétzöldek. A virágzatok általában a tél végén vagy tavasszal nyílnak, bár szórványosan az év más részében is megjelenhetnek. Minden hosszú, egyenes hajtás végén nagy, fehér buroklevél köríti a merev, fehér vagy zöld torzsavirágzatot. A buroklevelek idővel halványzöld árnyalatot öltenek. Elhelyezése szoliterként és csoportban is ajánlott. Fürdőszobába is kerülhet.
Nemrégiben a legnagyobb figyelmet a ‘Sensation’ nevű hibridje kapta. A hazai kínálatban is kapható Spathiphyllum ‘Sensation’ robosztus hibridről ugyanis bebizonyosodott a NASA támogatásával végzett kísérletek során, hogy kitűnő légtisztító. Bill Wolverton a NASA kutatója kísérleti eredményei alapján a holland Virágiroda támogatásával folytatódtak a kísérleteket. A légszennyezések, a széndioxid, formaledhid és aromás vegyületek levegőből való kiszűrését tanulmányozták. Bebizonyosodott, hogy a központi fűtés a légkondicionálás szárító hatását a növények kompenzálják. Sőt a hollandok szerint közvetlenül a számítógép képernyője közelében javítja a koncentráció képességet, és csökkenti a fáradékonyságot. A pszichére való pozitív hatása révén a megbetegedések aránya is csökken. A tudományos eredményeket szimpóziumokon, konferenciákon terjesztették. Forrás: 
Önnek is lehet gyönyörű piros, sárga, fehér kaktusza! megmondjuk hogyan!
A csupaszkehely (Gymnocalycium) nemzetségbe tartoznak a legkedveltebb gömbkaktuszok, amelyek a kezdő gyűjtőknél is rendszeresen virágoznak. A nemzetségbe tartozó fajok többsége gömb alakú, kisebb (3–4 cm átmérőjű) vagy nagyobb méretű, mások félméteresek, oszlopszerűek. Már a 3–5 cm-es növényeken is képződik virág, termés, illetve érik mag. A test színe zöld, barna. A tövisek ritka, kusza elrendezésűek, a testhez simulnak vagy elállnak. A virágok színe fehér, rózsaszínű lilás, ritkán sárga, piros. Magvetéssel szaporítják. Ebbe a nemzetségbe tartozik a rubinkaktusz. Forrás: 
A Gymnocalycium mihanovichii var. friedrichii, magyar nevén rubinkaktusz a paraguayi Chaco Borealból származik. Eiji Watanabe japán termesztő magoncai között akadt rá a mutánsokra 1938-ban, és hamarosan megjelent velük a piacon. Közülük oltás nélkül is tartható a részleges klorofillt tartalmazó, a ma is meglévő Hibotan Nishiki vonal. Az eleinte kuriózumnak számító kaktuszokat 1960-ban már bárki megvásárolhatta.
Ismerkedjünk meg a nagy flamingóvirággal. A színes fellevelű flamingóvirágok a feng shuiban a szerelem és házasság területére lehetnek a legpozitívabb hatással. Tehát itt a remek alkalom, hogy Valentin napra barátját, barátnőjét vagy házastársát egy cserép flamingóvirággal lepje meg!
Az alapfaj, az Anthurium andraeanum nevét Edouard Andre (1840-1911) francia botanikusról kapta, aki 1876-ban fedezte fel Kolukbában, és tőveket küldött a belga Jean Linden kertészetbe. Az Anthurium andreanum termőhelye 400-1200 méter magasságban található, a trópusi esőerdőkben. A növény eredeti élőhelyén fán élő 
Ez a fejezet azoknak szól, akiket megajándékoztak, illetve akik magukat ajándékozták meg flamingóvirággal. Hiszen rájuk hárul a gondozás feladata. Bár általánosságban elmondhatjuk, hogy a flamingóvirág könnyen gondozható, ajánlott végig gondolni, hogy mit tegyünk vele.
A Grevillea nemzetség a proteafélék családjába (Proteaceae) tartozik.
Egyik kertészeti alapfajuk a Délkelet-Ausztráliában honos, selyemtölgynek vagy pókvirágnak nevezett különleges, elterülő, örökzöld cserje (Grevillea lanigera). Kb. másfél méterre terjed. Más formái 30-150 cm-es cserjévé fejlődnek. A levelek hosszúkásak, szőrökkel borítottak, 25-30 cm hosszúak. A virágok a hajtásvégeken fürtökben állnak. A virágfürtök egy központból kifelé nyílnak, ezért megjelenésében egy-egy virágzat pókra emlékeztet. A pók lábak a piros színű porzószálak. A terülő formák népszerű dísznövények, sokuk kerti dísznövény. Némelyek közülük enyhén fagytűrőek, remekül bírják az extrém szárazságot.
A Grevillea rosmarinifolia több kertészeti hibridje ismert. Ilyenek a ‘Desert Flame’, ‘Lara’, ‘Lara Dwarf’, ‘Limelight’, ‘Rankin Springs‘ vagy ‘Rosy Posy‘. Nálunk kapható például a ’Jenkinsii’. Bokor formában növő növény, tűlevele a fenyőéhez hasonlít, felületén szőrképlet nem található. Tavasszal százával hozza rózsaszín – piros virágait, törzstől az ágak végéig. A kifejlett növény a 3 méteres magasságot is elérheti.
Kúszó, terülő vagy bokros formában is előfordul. Különböző formái kerti dísznövények. Több hibrid szülőfaja. A bokrok magassága 1-2,5 méter. A tűszerű levelek borókára emlékeztetőek, szúrósak. A virágzatok tipikus pókvirágok. A virágok színe sárgászöld, sárga, barackszínű, rózsaszínű vagy vörös. Különösen szép és mutatós formájú a ‘Molonglo’ . Egy felálló hajtású, vörös virágú és egy terülő, sárga virágú változat hibridje. A hibrid terülő, barack színű virágokkal. Nálunk általában a bokor habitusú változatok kaphatók, amelyeket dézsás növényként árulnak.
A Magyar Orchidea Társaság tavaszi kiállítása a Vajdahunyadvárban Április 17-19. között.
Természetesen egy-egy növény beszerzésekor felmerül a kérdés: Vajon ezt a szépséget otthon tudom-e nevelni, és újra virágoztatni? Talán igen! De ehhez ismerni kell a növény eredeti élőhelyének adottságait, és legalább főbb vonalaiban megpróbálni ezt nyújtani nekik a lakásban is.
Ne gondoljuk, hogy a kaktuszok, pozsgások a hanyagoknak való, abban a hitben, hogy még csak öntözni sem kell őket! 
Másik sarkalatos pont a teleltetés. A pozsgások –kaktuszok télen 5-10 fokos világos helyen érzik jól magukat, ilyenkor egészen novembertől-márciusig ne öntözzük őket, ez a pihenés időszaka, ilyenkor van a virágindukció, és a jó teleltetésen múlik a jövő évi bőséges virágzás. A teleltető helyiség lehet ablakköz, lépcsőház, veranda, de egy világosabb pince is.
Öntözésük: Az öntözést március közepén kezdjük meg kis adagokkal, és permetezéssel, ahogy kikerülnek növényeink a telelő helyiségből, növényházban természetesen a jobb fény és hő viszonyok miatt, már február végén kezdhetünk óvatosan öntözni. Májustól –augusztusig már hetente egyszer bő víz adagokkal lehetőleg alulról felszívatva öntözzük kedvenceinket, havonta egyszer 1 ezrelékes tápoldatot is keverjünk az öntöző vízbe. Augusztustól csökkentsük az öntözések számát, és október elejétől már ne öntözzük növényeinket, azokat teljesen száraz talajjal vigyük ismét a telelőbe.
Átültetésük akkor szükséges, ha a növény kinőtte a cserepet legalkalmasabb erre a kora tavasz, korai virágzású fajoknál / Mammilaria/az átültetést tegyük virágzás végére. Átültetésre műanyag edényeket használjunk és speciális kaktusz föld keveréket, mely jó vízáteresztő. Összetevői: homok, perlit, ásványi kőzetek, tőzeg, Florasca- B virágföld, de ma már kész keverékek is kaphatóak.
Az első Dendrobium orchidea (Dendrobium anosmum) 1896-ban a Fülöp szigetekről érkezett ide. Ez az illatos orchidea azóta is igen népszerű Hawaiion. Tartós, ellenálló virágai miatt a virágfüzérek egyik alapvirága. Mind a lila, mind a fehér virágú változatok szívesen alkalmazzák. Idővel egyre több Dendrobium hibridet állítottak elő, 1942 és 1944 között hét új hibridet regisztráltak. A nemesítési kedv 1955-ben ért csúcspontjára, amikor is 109 új hibrid született. Hawaii a Dendrobium hibridek előállításának központjává vált. A 2. Nemzetközi Orchidea Konferenciát követő időszakban a hibrid előállítás üteme lanyhult. De újabb csúcsot ért el az 1980-as években, és ezt a szintet ma is tartja.
Az Anigozanthos nemzetségbe 12 faj tartozik. Mindegyikük a jellemzően szubtrópusi, mediterrán éghajlatú dél-nyugat ausztráliai flóra régióban található, amely egyike a Föld 25 legfontosabb biodiverzitási (és egyben veszélyeztetettségi) területeinek („hotspot”).
Valószínűleg a francia Nicolas Baudin (1754–1803) francia felfedező, természettudós, kartográfus, expedíciója során gyűjtötte be magját, amelyet aztán Franciaországban elültetett. Először vágott virágként került forgalomba hosszú szárú, nemesített fajtáival. Fagymentes klímán évelőként ültetik.
Ha tavasszal ajándékba kaptuk, törődjünk bele, hogy ha díszei leértek, általában nem marad meg tovább. Persze ettől még próbálkozhatunk megtartásával úgy, hogy télen világos, hűvös ablakban, fűtetlen verandán, télikertben tartjuk, két öntözés között pedig hagyjuk a talaját kissé kiszáradni. Illetve, a fagyokig árnyas helyen, esős, ködös időben kint tarthatjuk. Ha a magját begyűjtjük, magról szaporíthatjuk tavasszal. A mag csírázásához nem szükséges hideghatás. 18°C-22°C között csírázik.
