December táján karácsonyi angyalként szerezzük be az ajándékokat. De akár fekete angyallá is válhatunk, ha karácsonyi teendőink annyira lekötnek, hogy figyelmetlenségből kinyírjuk szobanövényeinket.
Növényeink elpusztításának hét alapvető módja:
1. Túlöntözés
Az egyes számú módszer a túlöntözés. Eredménye gyors fulladásos halál. Tudta Ön, hogy jóval több növény pusztul el túlöntözés következtében, mint vízhiánytól? Ez a megállapítás mind bel-, mind kültéri növényekre igaz.
A túlöntözés elkerülése: Ujjunkat nyomjuk a cserép földjébe. Ha a talaj nedves, tapintása olyan érzés, mintha iszapba nyúlna, ne öntözzünk! Ha a talaj kissé nedves csak a kimondottan vízkedvelő növényeket öntözzük. Őket is alúlról. Ha a talajt száraznak érezzük, öntözhetünk. Kivéve a szárazságtűrő növényeket, És kivéve azokat, akiket teleltetés céljából hűvös helyen “pihentetünk”.
2. Alacsony páratartalom
Télen második helyre kerül a levegő alacsony páratartalma. Központi fűtéssel fűtött, meleg szobában, ahol a hőmérséklet meghaladja a 
húsz fokot, legalábbis nappal, gondoskodnunk kell a párásításról. A levegő párásítása nekünk is jót tesz! A szabályozottan fűtött téli lakások kimondottan páramentesítőként működnek. Az ilyen helység páratartalma jóval 40% alá esik, holott a növényeknek legalább 60%-os páratartalomra van szükségük.
Legmegfelelőbb, a kertészetekben is alkalmazott módszer, miszerint tálcára helyezett kavicságyra állítjuk a növények cserepét. A kavicságyat pedig feltöltjük vízzel. Így elkerülhetjük az előző pontban már megtárgyalt túlöntözést, egyben a kavicsokkal megnövelt felületekről párologtatjuk a vizet. Az árudákban a kavicságyat gyakran valamilyen nedvszívó szövet helyettesíti. Másik lehetőség, ha levelek felületére vizet porlasztunk. A víz nem csak a levelekre, hanem a levegőbe is jut. Hátránya, hogy a lecsapódó víz cseppjei meglátszanak a növényeken. A fabútorok is megsínylik az ilyen párásítást. Ha elutazunk, és világos a fürdőszobánk, a növényeket a kádba is hordhatjuk. A kád alját kevés vízzel töltsük fel. A kád dugójának persze tökéletesen kell működnie. Mert, ha a víz lefolyik, akkor fölöslegesen próbálkoztunk.
3. Fényhiány
A harmadik helyre sorolhatjuk a fényhiányt. Ki ne látott volna fényhiánytól megsápadt, felnyurgult szobanövényeket. Ez a módszer már a lassú kínhalál kategóriájába tartozik. Néhány növény mesterséges fényen is szépen fejlődik, de ők a kivételek. Közéjük tartozik a banánfám, aki a legszebb leveleit akkor hozta, amikor az állólámpa megvilágította.
Télen huzatmentes, déli fekvésű ablak közelében kapják a növényeink a legtöbb fényt. Ha a cserepet forgatjuk, elkerüljük, hogy a növény a fény felé hajolva, nőve elveszítse természetes formáját. Amelyik növénynek ez a természetes fény nem elég, azt ne tartsuk. Ajándékozzuk el, nyüglődjön vele más.
4.Túltáplálás
Negyedik pont. Sokan túltáplálják szeretteiket. Míg ez az emberfiánál csak betegségekre hajlamosító rizikófaktor, a növényekben 
stresszhatást vált ki. Olyan abnormális környezeti változáshoz vezet, amit a növény képtelen kezelni. A kevés fény, netalán hűvös környezet ugyanis arra sarkallják, hogy kevesebbet is fogyasszon, mintegy téli álomba merüljön. Ha azonban ilyen körülmények között megtömjük, a növény biológiai ciklusa fölborul, szükségtelen, és megvalósíthatatlan fejlődésre ösztönözzük, ami akár a halálához is vezethet.
A növények tápoldatozását csökkentsük a minimumra. Ez általában havi egy alkalmat jelent, de sokszor ez is elhagyható.
5. Hőingadozás
Ötödik faktor a meleg illetve a hőingadozás. Szobanövényeink többsége trópusi esőerdőkben őshonos vagy ilyen növények leszármazottja. A meleget, csak nedves környezetben viseli. Ha azonban a növényt fűtőtest közelében helyezzük, gyorsan kiszáradhat. Ez nem is annyira hősokk következménye, hanem a melegítés hatására fellépő gyors párolgás miatt a cserép kevéske talaja néhány óra alatt kiszárad. Hiába próbálkozunk gyakori öntözéssel, a meleg szárító hatásával nem tudjuk felvenni a versenyt, kivéve, ha nem állunk egész nap lesben öntözőkannával a kezünkben. A hőingadozás is gyakran halálos kimenetelű. A kiadós téli szellőztetés ne a növények közelében történjék. A naponta megismételt huzat és a beáramló hideg levegő biztos halál.
A probléma orvoslása egyszerű. Ne tartsuk a növényeinket a fűtőtest közelében, ne nyissuk rá az ablakot.
6. Kártevők
Hatodik halált okozó faktor az elhanyagolt növényvédelem lehet. Csak azért, mert a növényt bent tartjuk a szobában, nem oldottuk 
meg a problémát. A növények levele jó búvóhelye a kártevőknek. Miután mesterséges környezetben vannak, a kártevőket természetes ellenségei nem tudják elpusztítani. Az üvegházi molytetű és a levéltetvek, a pajzstetű tudják a legtöbb kárt okozni. Gyakrabban fertőződnek a szükségesnél melegebb helyen és egyben fényszegény körülmények között telelő növények.
Sokszor a levelek szappanos vízzel történő lemosása is segít. Nyáron a szabadban vegyszerrel permetezzünk. Télen, ha bármelyik kórokozó vagy kártevő már annyira elszaporodna, hogy védekezni kell ellene, lehetőleg por alakú védőszert használjunk, ugyanis a permetezéssel tartósan visszamaradó vízből túl sok kerülne a növényekre, ami szintén károsíthat.
7. Kinőtt cserép
Az átültetéseknek nem télen van itt az ideje. De tény, hogy a hetedik károsító tényező, ha a gyökerek körbefutva növik a tartóedényt. A gyökérfonat, az erős gyökerekkel való behálózottság miatt kevesebb táplálékhoz, vízhez, sőt kevesebb oxigénhez jut a gyökér, így a növény alultáplált marad, és szárazságban el is pusztulhat, hiába öntözünk megfelelően.
Ezért évente egyszer, általában tél végén emeljük a növényt a konténerből, és ellenőrizzük a gyökerek állapotát. Ha túl sok gyökér fut körbe, netalán már kiemelni sem lehet a növényt, mert a gyökerek a drénnyíláson átnőttek, feltétlenül át kell ültetnünk.
The post Szobanövények gondozási hibái appeared first on Kert Lap.